Szövetkezeti múlt - az '50-es évektől a rendszerváltásig
A Csaba szőnyeg Kft elődje, a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet több mint hetven éve alakult meg, békéscsabai központtal. A környék egyik legnagyobb munkaadójaként fénykorában 1977-ben 1479 főt is foglalkoztatott. A szövetkezet fő profilja a kézi szövésű kilim szőnyegek gyártása volt. A Németh Éva textilművész által tervezett Csaba szőnyegek nemzetközi piacon is sikeresek voltak.
Családi vállalkozás
A szőnyegszövéssel még az 1980-as évek elején, személyes érdeklődés okán kezdett el foglalkozni az eredetileg tanárként végzett Papp Ferenc és felesége, Pappné Ancza Mária. A jó ízléssel, igényes alapanyagokból szépen kivitelezett szőnyegeik a rendszerváltás után hatalmas sikerre leltek a magyar piacon, így évtizedekig töretlen volt az üzem fejlődése. A részben iparművészeti lektorátus által is zsűrizett termékek – szőnyegek és asztalterítők - az akkoriban hatalmas áruforgalmat lebonyolító kézműves vásárokból, illetve a nagy lakberendezési áruházakból (Domus, Centrum, Otthon áruház) kerültek a vásárlók otthonaiba. 1993-ban került sor a hivatalos cégalapításra, Grafier kft. néven, mely az üzlettársak munkái révén a szőnyegszövésen túl egyéb tevékenységeket is folytatott; ebből néhány elem még mindig megtalálható a cég hivatalos tevékenységi körében.
A rendszerváltozás után, 2004-ben több egymást követő tulajdonos közül végül cégünknek sikerült a nehéz helyzetbe került Csaba Szőnyegszövő Szövetkezet akkor még működő dévaványai egységét megvásárolni, így végső soron a Csaba Szőnyeg márkanevet megmenteni és a magyar kéziszövött szőnyeggyártást egyedüli magyar tulajdonban maradt cég formájában életben tartani. A foglalkoztatottak létszáma Dévaványán ekkor 5 fő volt. Ez a szakemberekből álló kis közösség azonban mégis garantálta azt a szakmai kompetenciát és tudást, amely alapján elindulhatott egy modernizált termelés. Az utolsó nagyobb fejlesztésre is ekkor került sor, beszerzésre került 12db félautomata szövőgép, amelyek folyamatos karbantartás mellett ma is használatban vannak.
A szakmai munka színvonalának és minőségének megtartása és erősítése céljából 2004-től több külföldi textiltervezővel (Barbara Suchy és Anja Majster) is együttműködött a vezetőség. Füzesséry Erika textilművész, mint hazai tervező, a cég alkalmazottjaként vett részt az új stílus kialakításában.
A 2008. utáni gazdasági nehézségek miatt azonban a gyártást elsősorban a külföldi, főleg bérmunka jellegű megbízások teljesítésére kellett fókuszálni.
2022. elején csatlakozott a családi céghez a következő nemzedék képviselője, Papp Nelli, jelenleg hivatalosan üzletfejlesztési vezető címén, gyakorlatilag pedig majd idővel, mint a cég várható következő ügyvezetője. Eredeti gyógyszerész végzettségéből fakadóan teljesen más jellegű tapasztalatokkal és szemléletmóddal kiegészülve nyílik lehetőség a cég fejlesztésére, ám a családi cég gyermekkortól való követése, illetve feltétlen szeretete és tisztelete okán a vállalkozás minden korábbi értéke is biztosan megőrzésre kerül.
Az üzem jelenleg 20 alkalmazottal működik, 15 szövőnő, 1 varrónő, 1 fő minőség-ellenőrzés és 3 fő management.
Míg a korábbi évtizedekben jellemzően a hazai ipar által gyártott 100% gyapjú alapanyagból, a hagyományos magyar mintakészlet elemeit felhasználva készültek a kéziszövött szőnyegek, addig ma már a kor igényeinek jobban megfelelő, vezetőszálas gyapjúfonalakból készülnek a cég termékskálájának legnagyobb részét kitevő szőnyegeink.
Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar szőnyegszövés bölcsőjének tekinthető kelet-magyarországi régióban továbbra is együtt dolgozhatunk minden nehézség ellenére is etikus körülmények között kollégáinkkal és a magyar szőnyegszövő ipar utolsó, magyar tulajdonban maradt termelőüzemeként továbbra is fenn tudjuk tartani a helyi szőnyeggyártás lehetőségét a magyar piac és a magyar tervezők számára egyaránt.
2022. első felében a telephely szomszédságában egy hagyományos parasztház megvásárlásával és folyamatban lévő felújításával újabb ötlet vár megvalósításra: akár a magyar szőnyegszövő iparművészeti hagyományok bemutatóhelyévé, kultúrtörténeti jelentőségű turisztikai célponttá, akár iparművészeti oktatóhellyé is alakítható az üzem, a jelenlegi működés bemutatása mellett.
Szakmai kapcsolataink
2016-ban Lőrincz V. Gabi kereste meg cégünket abból a célból, hogy újra elindulhasson az együttműködésünk magyar tervezőkkel. Azóta a vezetése alatt lévő Szőnyegtervezők Társasága Egyesület több tagjával dolgozunk együtt, mint Veres-Veszprémi Lili, Vándor Kriszta, Révész Eszter, Szentiványi-Székely Enikő, Komár Sabrina. Jó hírünk egyre erősödik magyar tervezők körében is, ezért egyre többen - köztük pl. Franta Ági - keresnek meg minket egyedi szőnyegeik legyártására. 2021. óta a Hannabi is forgalmazza a saját gyártású szőnyegeinket.
Együttműködünk a SZETT RUG ART LAB programjával, amely során műhelylátogatásokat, szakmai bemutatókat tartunk fiatal művészeti egyetemisták és pályakezdő fiatalok számára.
Interjú Lőrincz Dorothy újságíróval /2020./
„Halálra ítéltek bennünket” – summázza Papp Ferenc, a Csaba Szőnyeg ügyvezetője a hazai szőnyegipar történetét, mialatt körbevezet dévaványai üzemében. A falakon lógó szőttesek és a gépek egy olyan korszak mementói, amikor a csabai szőnyeg Európa-szerte ismert fogalomnak számított, egyet jelentett a szépséggel és a kiváló minőséggel. Mára a „Made in Hungary” felirat eltűnt a szőnyegekről, megmaradt viszont a szépség, a magas színvonal és egy hihetetlenül gazdag múlt története. A második világháború nem csak politikailag rendezte át Európa térképét, de komoly társadalmi változásokat is hozott. Magyarországon az 1940-es évek végétől gépesítették a mezőgazdaságot, a korábban földeken dolgozó asszonyok hirtelen munka nélkül találták magukat, a család megélhetéséhez azonban az ő munkájukra is szükség volt. Az 1950-es években tették le a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet alapjait. A központja Békéscsaba volt, de a környező falvakba is kihelyeztek szövőszékeket, és azok az asszonyok, akik a mezőgazdaság gépesítése miatt elvesztették a munkájukat, beültek a szövőszék elé. Ki egyénileg, ki brigádban szőtt, mint például Dévaványán, ahol közel százan dolgoztak a szövőműhelyben. A csabai szőnyegek hamar világhírűvé tették a dél-magyarországi régiót. A kézi szövés európai központja lett, ám a gyár valódi különlegessége abban állt, hogy a szőnyeggyártás teljes spektrumát lefedte. Rendelkezett fonodával, ahol a gyapjúból elkészítették a fonalat, festödével, ahol megfestették a nyers gyapjút, illetve szövödével. A Csaba Szőnyeg egészen a rendszerváltásig a kézi szövés szimbóluma volt, méghozzá abban a korban, amikor a gépek a legtöbb területről kiszorították a kézi munkát. Ám mégsem ez vezetett a nyolcszáz dolgozót is foglalkoztató Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet megszűnéséhez. Az 1990. utáni években Magyarországon alapvető belpolitikai és gazdasági változások kezdődtek. A Csaba Szőnyeg igyekezett megtartani státuszát a világkiállításokon, nemzetközi szakmai vásárokon, amely nem várt fordulatokat hozott. Egy olasz vásáron például a Csaba Szőnyeg és Németh Éva iparművész legfrissebb kollekcióját megvásárolta egy indiai cég, majd három hónappal később szétterítette a világot a Csaba Szőnyegtől vásárolt szőnyegek másolataival – harmadannyi áron. Még az sem tudott javítani a helyzeten, hogy a német Haro gyár addigra kihelyezte Békéscsabára a félautomata gépekkel szőtt szőnyegek gyártásának egy részét, illetve, hogy a rendszerváltás környékén bekapcsolódott az üzemek életébe egy magyar származású német üzletember, Puskás Ferenc, aki ebben a helyzetben szőnyegkereskedő mellett hitelező is lett. Az ő közreműködésével sem lehetett megmenteni a céget. A békéscsabai üzem lassan leépült, majd a környező településeken is megszűnt a gyártás. A csőddel együtt azonban Puskás úr hitele kifizetetlen maradt, ezért kiárusította a megmaradt alapanyagokat és a gépeket. Papp Ferenc debreceni szőnyeg manufaktúrájának sorsa ekkor kapcsolódott össze Dévaványával. Az itteni üzem, vergődve ugyan, de a 2000-es évekig talpon maradt, mintegy utolsó bástyájaként a legendás csabai gyárnak. Ekkor került sor a dévaványai üzem gépeinek kiárusítására, és úgy tűnt, ennek a jövője is megpecsételődött. Papp Ferenc felvásárolta a modern gépeket, ezzel újította fel a saját gépparkját. Puskás úr azonban meggyőzte, hogy vegye meg az egész üzemet. Rövid gondolkodás után Ferenc kezet rázott az idős üzletemberrel, aki a német piacra is bevezette őt. A dévaványai üzem megmenekült – egyelőre. Még kérdés azonban, hogy a 21. század kihívásaira milyen választ ad. Jelesül arra, hogy szinte monopóliumi szerepet vívott ki magának a keleten gyártott, olcsóbb szőnyegáru, illetve, hogy Magyarországon néhány év alatt megszűnt a hazai gyártású szőnyegek felvevő piaca. Míg korábban volt olyan évtized, amikor a csabai üzemek országszerte 62 áruháznak szállítottak, az ezredfordulóra ebből alig három-négy maradt. Olyan piacot kellett tehát keresni, ahol van vásárlóréteg, de a helyben gyártás túl drága, így az ottani üzemek begyártója lehet. A kezdeti kihívások azonban ösztönző erővel hatottak az új tulajdonosra, családjára és a dévaványai közösségre is. is. A jövő pedig igazolta, hogy jó döntés volt gépek helyett egy egész üzemet vásárolni, és összeolvasztani a debreceni üzemmel. 2018-ban tíz alkalmazottja volt, 2022-ben már huszan dolgoznak Dévaványán, de termékeik 99%-át még külföldre exportálják. A címkéken azonban már szerepel: „Made in Hungary”. 2019-ben az újonnan megalakult Szőnyegtervezők Társasága elnöke, Lőrincz V. Gabi együttműködést kért Papp Ferenctől, hogy az egyesület RUG ART LAB projektje keretében, melyet az MMA és az NKA évről évre támogat, lehetőséget kaphassanak magyar tervezők is a terveik kivitelezésre Dévaványán. Azóta, noha még csak kis mennyiségben de már újra magyar tervezők szőnyegeit is szövik.
